Menü Bezárás

Kik írták alá ellenünk a trianoni békediktátumot?

Trianonban az összes szomszédos nép részesedett az ezer éve létező Magyarországból, még a baráti Lengyelország, a távoli Olaszország és a háborúban szintén vesztes (!) Ausztria is. De elsősorban nem ezért tekinthetjük Trianont a világ legigazságtalanabb „békéjének”. Az ország elveszítette területének több mint 71 százalékát, hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, vizeinek és vasútvonalainak zömét. Odaveszett a lakosság 64 százaléka, és ami még fájóbb: az új határok mélyén belevágtak a magyar nemzet testébe. 

A Nagy-Trianon kastély, az aláírás helyszíne (fotó: wikipedia)

Idegen fennhatóság alá került a Kárpát-medencében élő magyarság kereken egyharmada, azaz minden harmadik magyar, ráadásul több mint felük az új határ tőszomszédságában, egybefüggő, színmagyar területeken élt. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna az etnikai, nemzetiségi elvnek megfelelő, igazságosabb határokat húzni, de a győztesek, és főleg a csatlósaik étvágya csillapíthatatlan volt. Ezek az „utódállamok” csak annyiban vállalták a folytonosságot a régi Magyarországgal, hogy megszállták annak területeit, ezen kívül viszont csak egyetlen céljuk volt (és van a mai napig): a „megkapott” magyarok elpusztítása, elűzése.

Azóta is – főleg a megszálló országok – előszeretettel sütik ránk az „irredenta” bélyeget (bár sajnos egyre inkább ok nélkül). De vajon belegondoltak-e abba, akár csak egyszer is, hogy ők mit tennének hasonló helyzetben? – írja egyik cikkében a trianon.hu.

Károlyi Mihály és Lindner Béla az első világháborúból hazatérő katonáinkat lefegyverezte, és a fegyverekből jócskán juttatott a románoknak. Akik aztán élesben ki is próbálták a magyarokon a magyar fegyvereket. Gyulafehérváron 1918. december 1-jén százezer román mondta ki egy nagygyűlésen Erdély elszakítását Magyarországtól. Ahhoz, hogy ezt télvíz idején megtehessék, Károlyi Mihály különvonatokat biztosított nekik. Ugyanezt nem tette meg az óriási távolságra élő székelyeknek, akik le is maradtak a nagygyűlésről, amely simán kimondta az egyesülést. Ma már nemzeti ünnep december 1-je, az Egyesülés napja néven.

1920. június 4-én valamennyi területünk, valamennyi polgára másnap egy ellenséges országban találta magát. Szlovákia minden négyzetcentimétere magyar föld. Ők is készülnek egy nemzeti ünneppel megemlékezni Trianonról: ők június 4-ét nyilvánítanák nemzeti ünneppé. Lehet, hogy már a közeljövőben. Szerbia készül be az Európai Unióba, amit simán meg is tehet, mit sem számít az, hogy mind a mai napig hogy bánnak a magyar kisebbséggel. Például a temerini fiúkkal. Benes dekrétumai továbbra is mérgezik a magyar lelket. Nem vehetik fel a szlovákiai magyarok a kettős állampolgárságot, mert ha megteszik, azonnal elvesztik a szlovák állampolgárságot.

Lengyelország egy gyönyörű hegyes tájat kapott a trianoni gyalázat aláírásért cserébe. Egy vár áll rajta, szép kirándulóhely. A jelenlegi szlovák–lengyel határon van, a Hazajáró című, Duna televízión futó csodás sorozatban bemutatták ezt a tájat a fiúk.

A Barikád hetilap eheti címlapján üzen a Trianoni gyalázat napján ünneplő Fidesznek Sajó Sándor versrészletével: „É leszek szégyen és leszek gyalázat/ És ott égek majd minden homlokon/ s mint bujdosó gyász az én szép Hazámat/ a Jó Istentől visszazokogom: És megfúvom majd hitem harsonáit,/ Hogy tesz majd Isten gyönyörű csodát itt…”

A trianoni békediktátumot aláíró országok: Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Belgium, Kína, Kuba, Görögország, Nicaragua, Panama, Lengyelország, Portugália, Románia, a Szerb–Horvát–Szlovén Állam, Sziám és Cseh–Szlovákország. Érdekes az országok névsora, amelyből jócskán kilóg Nicaragua, Kuba, Panama, és fájó pont a lengyel aláírás. A trianoni gyalázatot magyar részről a Horthy Miklós által kinevezett Simonyi-Semadam Sándor kormányának két politikailag súlytalan tagja írta alá, akik aztán el is tűntek a politikai süllyesztőben. Sok történész úgy foglal már állást, hogy ezzel a gyalázatos diktátummal tulajdonképpen megágyaztak a második világégésnek.

A magyar fájdalmat Padányi Viktor novellája mutatja be igazán:

Békéscsaba, 2014. június 12.

Összeállította: Forgó Irén

Emlékeztető: „Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula… a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel… Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.” (Francesco Nitti olasz miniszterelnök, 1924 szeptemberében) 

15+

Posted in Bejegyzések

Kapcsolódó írások

2 Comments

  1. vitéz Székely Csaba György

    Tisztelet a kezdeményezőknek! A film tökéletes és régóta időszerű lenne! A magam részéről annyit tennék hozzá, hogy ha elkészül, annak bemutatójára meg kell hívni valamennyi aláíró ország parlamenti elnökét, részükre hivatalosan átadni a diktátumot azzal, hogy vigyék a parlament elé, és hozzanak döntést, hogy jogutódként fenntartják e, kormányuk akkori döntését?

    0
    • TRIANON-FILM PRODUKCIÓ

      A filmnek el kell készülnie! 🙂 És valami ilyesmi tervünk is van. Ezért kell lefordítani négy nyelvre is.
      A lengyel testvéreink aláírása épp úgy ott díszeleg az aláírók közt mint pl. Jamaicáé is. Érthetetlen.Mit vétettünk nekik? De az Ön által is javasolt végkifejlethez elengedhetetlen, hogy a magyarság egyként kiáltsa:” Igazságot Magyarországnak!” …és nem csak pár száz lelkes nyugdíjasra van szükség ehhez a képhez.

      0

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük