Menü Bezárás

100 ÉVVEL TRIANON UTÁN I.-II.

DR. DRÁBIK JÁNOS SZÖVEGKÖNYVE ALAPJÁN KÉSZÜLT, „100 ÉVVEL TRIANON UTÁN” CÍMŰ LELEPLEZŐ DOKUMENTUMFILM.

Közösségi finanszírozással készült dokumentumfilm

A történelem kutatásának egyes területei ma tiltva vannak. Egyes témák érinthetetlen tabuvá lettek, kutatásuk pedig adminisztratív és pénzügyi, néhány esetben jogi eszközökkel is korlátozva, sőt kifejezetten tiltva vannak.

Trianon, szabadkőművesség, kulturális marxizmus, globalista pénzügyi elit, muszlim invázió és világjárvány: minden szerepel a filmben! Ami a mi múltunk, az most Európa jelene! A Dr. Drábik János szövegkönyve alapján készült film bemutatja az Államok Feletti Hatalom létrejöttét és szervezetét, amely előkészítette és kirobbantotta a Nagy Háborút. Csak felnőtteknek! +18

100 ÉVVEL TRIANON UTÁN FHD Mozi változata már hat nyelvre feliratozva is elérhető.

Feliratozott változatok

 

A Trianoni diktátum egy történelmi korszakváltás szégyenteljes produktuma

Az Államok Feletti Hatalom a brit világbirodalomban, mint inkubátorban erősödött meg annyira, hogy felvállalhatta hosszú távú stratégiájának az új egyközpontból irányított világrendnek a bevezetését. Ehhez első lépésként szüksége volt a termelő kapitalizmust sikeresen megvalósító Németország-nak – mint konkurensnek – a kiiktatására. 

Ugyanaz a hatalom, amely nekünk megcsinálta a Trianoni békediktátumot, ma a tömeges invázió támogatásával valójában egész Európa Trianonját készíti elő. Trianon egy nemzetgyilkossági kísérlet volt, az Európa erőszakos betelepítését szolgáló invázió pedig Európa őshonos kereszténykultúrájú népeit akarja életterüktől megfosztani.

Dr. Drábik János

Általános leírás

Látványos, jól felépített dramaturgiájú dokumentumfilm. Az állítások eredeti dokumentumokkal, illusztrációkkal igazolódnak. A tartalom Dr. Drábik János több évtizedes kutató munkáján alapszik.  

Koncepció

A Párizs környéki békék jelezték, hogy korszakváltás történt a világtörténelemben. Az Államok Feletti Hatalom, amely a brit világbirodalomban, mint inkubátorban megerősödött, és képessé vált az új világrend bevezetésére, lecserélte a vesztfáliai békerendszert egy a nemzetközi jogot mellőző új rendre, amelyben már korlátozás nélkül érvényesülhetett az Államok Feletti Magánhatalom önzése, és a hazugság kultúrája. Ez a rendszer keresztényellenes és teljesen kiiktatja az erkölcsöt a nemzetközi kapcsolatokból.

Ennek egyik első áldozata a magyar nép, a magyar nemzet és állama, a történelmi Magyar Királyság volt. Az Államok Feletti Hatalom hegemóniája alatt működő Egyesült Államok elnöke megígérte híres 14 pontjában, többek között a nemzeti önrendelkezés elvének az érvényesítését. A hazugság által uralt párizsi béketárgyalásokon csak a győztesek vettek részt, a veszteseket már csak a döntések megszületése után azért hívták meg, hogy közöljék velük ezeket a róluk, de nélkülük hozott döntéseket. Ugyanez történt a történelmi Magyarország küldöttségével is. Nem engedték a tárgyalóasztalhoz, amikor végül mégis 1920 elején meghívták a Magyar Kormány képviselőit, azokra lényegében „szobafogságot” kényszerítettek, és nem engedték meg számukra a szabad mozgást.

A döntéshozók, köztük André Tardieu, aki háromszor volt francia miniszterelnök, és aki fő megfogalmazója és jóváhagyója volt a magyar nemzetet sújtó Trianoni békediktátum szövegének, elismerte, hogy nem lehetett megengedni sem a Felvidéken, sem Erdélyben, sem a Tiszántúlon, sem a Partiumban, sem a Bánságban, sem a Délvidéken, sem Magyarország nyugati határvidékein azt, hogy szabad választások legyenek. Tardieu megmondta, hogy ha ilyet tartanak, akkor ezek a területek megmaradnak Magyarország részeinek, mert az ott élő lakosság többsége nem akart elszakadni a történelmi Magyar Államtól.

Ugyanezt erősítette meg Masaryk, Benes, Brátianu, Pasics és mások is. Egyedül a magyar néppel, a magyar nemzettel szemben nem tartottak be egyetlen nemzetközi jogi elvet sem: mellőzték a történelmi elvet, az etnikai, nyelvi elvet, és az önrendelkezés elvét is.

100 év után eljött az idő, hogy megkérdezzék a magyar nemzetet a Trianoni békediktátumról. A magyar nemzetet az Európai Unió érvényes elveivel, törvényeivel és értékeivel összhangban megilleti a szabad véleménynyilvánítás Trianonról. Ha mellőzzük a Trianoni békediktátum és az azt megismétlő 1947-es párizsi békeszerződés érvénytelenítését, akkor is van lehetőség arra, hogy a méltánytalanul büntetett magyar nemzet erkölcsi elégtételben részesüljön. Ennek minimálisan magába kellene foglalnia a magyar egyetemek visszaadását Szlovákiában, Erdélyben és a Délvidéken is. Eljött az idő a gyalázatos Benes dekrétumok törlésére Prágában és Pozsonyban is. Ugyancsak itt az idő, hogy legalább néhány pont teljesüljön azokból az ígéretekből, amelyeket 1918. december 1-jén Gyulafehérváron tettek az ott összegyűlt románok. Ennek megfelelően haladéktalanul meg kell adni az autonómiát Székelyföldnek, és biztosítani kell a magyar nyelv használatát a közigazgatásban is.